Regionális Konzultációs Központ - hírek

Alapítás, küldetés, történet, névadó
 
A Főiskola alapítása
A Gábor Dénes Főiskolát alapítványi intézményként a 1027/1992. (V. 12.) Kormány határozat alapján hozta létre 1992-ben az LSI Oktatóközpont és a SZÁMALK Rendszerház Rt. a nyitottság és az esélyegyenlőség eszméjének jegyében.

Küldetésnyilatkozat
A Gábor Dénes Főiskola elsődleges célja magas színvonalú, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő képzés megvalósítása, amely hozzájárul az információs társadalom formálásához, és eleget tesz a magyar nemzet és Európa kihívásainak.
Főiskolánk közhasznú szervezetként közreműködik a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében. A képzéshez kapcsolódó tudományterületeken tudományos kutatást és fejlesztést, valamint tudományszervező tevékenységet végez; felkészít a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, alkotások, szakmai eredmények létrehozására.
Főiskolánk olyan – szakmai és általános műveltséggel rendelkező, elsősorban a gyakorlatra felkészített – szakemberek (mérnök informatikusok, műszaki szakemberek, közgazdászok) képzését célozza, akik a szakterületi kihívásoknak megfelelő tevékenységek és folyamatok végzéséhez, szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű, piacképes elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek; képesek az új technológiák minőségközpontú, rugalmas alkalmazására, valamint idegen nyelvek ismeretében a nemzetközi kommunikációra, és együttműködésre.
Az oktatás mellett a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével, a szaknyelvi ismeretek kialakításával, az életen át tartó tanulásra felkészítéssel is hozzájárul a hallgatók értelmiségi létre felkészítéséhez.

Feladatait Főiskolánk az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás-fejlesztés, a kulturális és tudományszervező tevékenység, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok ápolása és fejlesztése, a tehetségkutatás és gondozás, az oktatói és kutatói utánpótlás nevelés, valamint kulturális, tudományos, mentori és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása révén valósítja meg.
Feladatai körében együttműködik más felsőoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztő és egyéb intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Ezen túlmenően feladatait az állami szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, a tudományos kutatóintézetek, továbbá más szervezetek közreműködésével és támogatásával, a nemzetközi intézményrendszer tagjaként látja el.

A Főiskola története
Főiskolánk elmúlt 15 esztendeje igazolja azt, hogy alapítói valós társadalmi és munkaerőpiaci igények kielégítésére építették ki az intézményt. Főiskolánkra eddig közel 51 ezer hallgató nyerte el felvételét, melyből már több, mint 9 ezer hallgató főiskolai oklevéllel zárta tanulmányait.
Ezen adatok alapján vitathatatlan, hogy intézményünk a magyar felsőoktatás területén a legjelentősebb hozzájárulást tette az információs társadalom építéséhez. A Főiskolánkon alkalmazott képzési módszer, és az országos konzultációs központhálózat lehetőséget ad kortól és szociális helyzettől függetlenül az informatikai tudás megszerzésére akár munka mellett is.

Névadó
Gábor Dénes (Dennis Gabor) (Budapest 1900. június 5.- London 1979 február 9.) természettudós, villamosmérnök, Nobel-díjas feltaláló, a Royal Society rendes (1956.), az MTA tiszteletbeli tagja (1964.), a Brit Birodalmi Rend lovagja (1970.), a National Academy of Sciences (USA) külső tagja (1973.), a Southamptoni (1970.), a Delft-i (1971.), a Surrey (1972.), a City-i (1972.), a Londoni (1973.), és a Columbia-i (1975.) egyetem díszdoktora.

1944-ben "Az elektronmikroszkóp" című könyvében az optikai lencsék aberrációját analizálja, s felvillantja az egyes atomok "látásának" lehetőségét. Kutató tevékenysége során felismeri a kis nyomású neongáz, higanygőz és nátriumgőz plazmaállapotának számos törvényszerűségét. A második világháborút követő években kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külső térbeli mozgásával foglalkozni.

A megkezdett út az elektron- és ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához és az információelmélethez, s közben - mintegy mellékesen - megszületik a holográfia, melynek felfedezése húsz évvel megelőzi technikai megvalósításának lehetőségeit. Gábor Dénes 1949-től a londoni Imperial College-ban ad elő elektronikát. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezik ki. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége is mérhető. Alkot holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén jelentős.

Az Imperial College professzori székfoglaló előadását az elektronika találmányairól és azoknak a civilizációra gyakorolt hatásáról tartja. Könyvének alapgondolata:

"A JÖVŐT NEM LEHET ELŐRE MEGJÓSOLNI,
DE A JÖVŐNKET FEL LEHET TALÁLNI".

Műveiben foglalkozik az egyéni és társadalmi fejlődés lehetőségeivel a fejlett technológia korszakában.

1971-ben a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért FIZIKAI NOBEL-DÍJAT kap. A díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának a lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A hologramban tárolt információ sűrűsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ sűrűséget, ráadásul az információ előhívása is sokkal gyorsabb. Ugyanakkor a megfelelő módon készített hologram megvalósítja a rendezetlen kódolás információelméleti ideáját, melynek következtében már a hologram kicsiny részlete is tartalmazza a hologramon egyenletesen elosztott teljes információt.

Könyvtárát a "Római Akadémiá"-ra hagyta, amit 1993 óta, mint adományt a Gábor Dénes Főiskola őriz.

Gábor Dénes , mint tudós és mint emberi nagyság, egyaránt példaként szolgál Főiskolánk minden hallgatója, oktatója és kutatója számára.