Regionális Konzultációs Központ - hírek

22.-ről a 7. helyre!

A Heti Válasz 2008. évi felsőoktatási közgazdász rangsorában 26 intézmény összesített teljesítményét figyelembe véve főiskolánk a 7. helyen végzett.
„Érdemes megemlíteni a Gábor Dénes Főiskolát, mely a tavalyi lemaradók közül most a hetedik helyre küzdötte fel magát. Ezt úgy sikerült elérnie, hogy a túljelentkezés és a diák/tanár arány területén megkétszerezte pontszámait. Az oktatói összetételben elért előkelő helyezését a főiskolai tanárok és docensek magas aránya indokolja, … .
Rangsorunkban a főiskolák közül ez az intézmény érte el a legmagasabb összesített pontszámot.”
Az informatikai rangsorban
„Az oktatói összetétel esetében a Gábor Dénes Főiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara, valamint a Nyíregyházi Főiskolán folyó informatikus képzés vezeti a mezőnyt, mi több, az összesített szakok közötti listán is az elsők között vannak oktatói összetétel tekintetében. Az informatikusképzések a szakok közötti összehasonlításban is a mezőny első felében helyezkednek el.
A részmunkaidős egyetemi és főiskolai tanárok és docensek aránya a Gábor Dénes Főiskolán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eszterházy Károly Főiskolán a legnagyobb az informatikai képzések esetében.”

Heti Válasz – Navigátor Felsőoktatási rangsor 2008,
VIII. évfolyam, 41. szám, 2008. október 9. p.30-34., p.18-22.
--------------------------------------------------------------------------------
Látáscsökkentként iratkozott be a vásárhelyi főiskolára

Hódmezővásárhely - A látáscsökkent Szabó Gabriella informatikus mérnöki diplomát szerzett Vásárhelyen. Speciális beszélő szoftver, illetve a képernyőn megjelenő szöveget, ábrákat felnagyító program segítségével dolgozik.
A látáscsökkent Szabó Gabriella informatikus mérnöki diplomát szerzett Vásárhelyen. Speciális beszélő szoftver, illetve a képernyőn megjelenő szöveget, ábrákat felnagyító program segítségével dolgozik. Álma, hogy szakmájában helyezkedhessen el. Naponta átjár Szegedre, ahol egy egyesületnél koordinátor.
Nem mindennapi feladatra vállalkozott Szabó Gabriella három társával együtt. A látáscsökkent, illetve vak fiatalok 2002-ben sikeresen felvételiztek a Gábor Dénes Főiskola vásárhelyi konzultációs központja által indított informatikus mérnöki szakra. A 34 esztendős vásárhelyi nő látáscsökkentként elsőként szerezte meg diplomáját január végén. 
– Tizenhét éves koromig semmi baj nem volt a szememmel. Aztán hirtelen romlani kezdett a látásom. Több orvoshoz is elmentem, de egyikük sem tudott segíteni rajtam. Ma már csak egy erős nagyító segítségével tudok olvasni, s azt is lassan. A tévét pedig már szinte nem is látom – mesélte.
Gabriella elmondta: 15 évnek kellett eltelnie, mire fel tudta dolgozni tragédiáját. Fiatalon megszerzett jogosítványának búcsút kellett mondania, valamint már családalapításra sem akar gondolni. Érettségizni nagyon nehezen sikerült neki, s eleinte nem is foglalkozott a továbbtanulással.
Az ingázás sem egyszerű 
Hazánkban százezrek ingáznak naponta otthonuk és munkahelyük között. Az egészségeseknek talán meg sem fordul a fejükben, hogy a látáscsökkenteknek vagy a vakoknak már ez is milyen komoly feladat. Szabó Gabriellával nem egyszer előfordult, hogy rossz buszra szállt, mivel nem látja, mi van ráírva, és nem mindig segítenek neki utastársai. A szegedi tömegközlekedésben viszont nagyon jónak tartja, hogy a buszok, villamosok és trolik többségén bemondják, milyen megállóhely következik. 
– A Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének (Vagycsome) vásárhelyi körzeti csoportjához fordultam, hátha segítenek munkát találni. Eleinte kisebb-nagyobb feladatokat láttam el, aztán hallottam erről a főiskolai lehetőségről – folytatta.
Korábban meg sem fordult a fejében, hogy számítógéppel foglalkozzon. Még azt sem tudta, hol kell bekapcsolni a gépet. Ennek ellenére belevágott. Nagyon nehezen ment a tanulás, mivel egészségesekkel került egy csoportba. Ő és másik három társa írásban nem tudott vizsgázni, csak szóban. Az órákon sem jegyzetelhettek, maradt a diktafon.
Egy könnyítést azonban tett nekik a főiskola vezetősége, méltányosságból elengedték nekik a tandíjat. A négy látáscsökkent, illetve vak hallgató közül elsőként Gabriella szerezte meg diplomáját január végén.
Jelenleg a Vagycsome szegedi irodáján koordinátorként dolgozik. Nagy álma, hogy szakmájában helyezkedhessen el, vagyis informatikus mérnökként alkalmazzák valahol. Pályázati úton már otthoni gépére is telepítették azt a speciális beszélő szoftvert és nagyítóprogramot, amellyel dolgozni tud.

delmagyar.hu, 2008 február 12.
--------------------------------------------------------------------------------
Látogatás a BKV-nál

A Kálvin térhez közel, az Üllői út és a Szabó Ervin tér kivezető szakaszának sarkán található a Budapesti Közlekedési Zrt. egyik központja. Innen irányítanak buszokat, villamosokat, a kék metrót, valamint a jelzőlámpákat.
A Kálvin térhez közel, az Üllői út és a Szabó Ervin tér kivezető szakaszának sarkán található a Budapesti Közlekedési Zrt. egyik központja. Innen irányítanak buszokat, villamosokat, a kék metrót, valamint a jelzőlámpákat; mindez komoly informatikai probléma.
Naponta 1850 járművet indítanak, követnek nyomon. A tömegközlekedés, amit ma közösségi közlekedésnek is hívnak az összes budapesti közlekedés 60%-át adja (forrás BME). Körülbelül 300 komolyabb műszaki hiba (elromlik egy ajtó) lép fel egy nap; 300 egyéb rendkívüli forgalmi esemény állítja le a közlekedést és 50-70 egyéb zavar elhárítására kerül sor; irányítják a fényjelzőket és azok karbantartását.
A Gábor Dénes Főiskola és a Dunaújvárosi Főiskola hallgatóival együtt Ágoston György tanár úr által juthattam el ide.

Közúti forgalomirányítás

Az első emeleten található a közúti központ, ahonnan a jelzőlámpákat irányítják. 1984-óta működik, s a rendszert azóta fejlesztgetik. Körülbelül 900 fényjelzőt vezérelnek ebből a központból. A jelzőlámpák telefonvonalon kommunikálnak a 4 alközponttal, az alközpontok fénykábellel kommunikálnak ezzel a központtal. Az egyes jelzőlámpákra több program is megadható, amelyeket a német nyelvű kliensszoftver számokkal jelöl és abban térnek el egymástól, hogy különböző a zöld jelzéseknek a hossza. A központ pedig időtől és a forgalom állapotától (kb. 300 db induktív hurok méri, ill. kamerák) függően automatikusan váltja az egyes lámpák aktuálisan futó programját. A kezelőknek rálátásuk van a 159 kamerára és igény szerint kézzel is felülbírálhatják a jelzőlámpák programjait. A jelzőlámpák képesek jelezni, ha meghibásodtak, s ezen jelzések is ide futnak be (minden lámpában két égő van a piros jelzésére tartaléknak). Az összes csomópont állapota regisztrálásra kerül későbbi kiértékelés céljából. Az adatokat egy Linux operációs rendszerrel működő valós idejű módban futó szerver szolgáltatja a kliens gépek felé, amelyről a kezelő be tud avatkozni. Egy program periódusideje 45, 60, 75, 90, 105 vagy 120 másodperc (tehát, ha két percig sem vált zöldre a lámpánk, akkor már nem is fog, valami hiba van). Egy program tervezése igen bonyolult, folyamatos mérést és megfigyelést igényel, hogy adott időszakban milyen forgalom van egyik és másik irányban az adott kereszteződésben, a tömegközlekedésnek pedig magasabb prioritást szokás adni. Maximalizálni kell a hatékonyságot, de biztonságosnak is kell maradnia a kereszteződésnek (Pl.: piros-sárga jelet ki lehet-e adni mielőtt a kereszteződés teljesen kiürült volna, mivel az autók fizikailag nem képesek azonnal behaladni a kereszteződésbe végtelen gyorsulással). Valamint a kereszteződések programjait egy nagyobb rendszerbe kell hangolni, hogy egyes járművek ne kapjanak minden kereszteződésnél tilos jelzést egy útvonalon... valamint össze kell hangolni a vonalakat a város teljes közlekedésének egységébe. Egy érdekesség, hogy nálunk azzal próbálják megoldani a zsúfoltságot, hogy lassítják a városba való bejutást, de ha már valaki bejutott a városba, akkor a lámpákkal igyekeznek segíteni, hogy hamar eljussanak a céljukhoz, s ezzel felszabaduljon az út.

A kamerák képeit számítógéppel is szűrik, s a tilosban haladó autósokról készült képeket a rendőrségnek továbbítják, de itt helyben nem olvassák le és nem is tárolják azokat.

Felszíni tömegközlekedés

Az ötödik emeleten található AVM központból követik nyomon a közösségi közlekedési járművek haladását, de itt nem csak az AVM technológiát alkalmazzák. Az AVM Automatikus Vonali Megfigyelést jelent, vagy angolul Automatic Vehicle Monitoring; a városban számos un. „marker” vagy „helykódadó” található, amelyek azonosítójukat sugározzák rádiós frekvenciákon. A járművek veszik a hozzájuk legközelebbi marker jelét, valamint mérik a megtett út nagyságát; majd ezen adatokat a „rádióbázis állomások” egyikének kérésre továbbítják. A rádióbázis állomások bérelt vonali kapcsolat útján juttatják el az adatokat az AVM központ szerverszobájába.
A központba érkező adat valójában még nem értelmezhető közvetlenül számítógéppel és zavarjelet is tartalmaz. Az átalakítás ugyan ezen az emeleten található légkondicionált szerverszobában történik meg; egy Digital VAX típusú számítógép értelmezi és osztja szét az adatokat további feldolgozásra, illetve alakítja át a parancsokat a vevő készülékek számára visszafelé. A gépen VMS operációs rendszer, INGRES adatbáziskezelő fut, VAX-C-ben írták rá az alkalmazást, amely DV-Tools grafikus elemeket használ. Létezik egy másik hasonló számítógép is, amelyik baj esetén átveheti az előző feladatait, ill. fejlesztői verziók tesztelésére alkalmas.
24 – a dolgozók által – úgynevezett „központ” csatlakozik a VAX gépre; ezek valójában diszpécseri terminálok, munkaállomások, amelyek hagyományos PC-k X-Window emulációval. 2001-ben még csak 8 terminál volt. Egy diszpécser egyszerre 60-80 jármű nyomon követésével tud foglalkozni.
Az AVM rendszer két irányú full-duplex kommunikációt enged; a járművezetők jelezhetnek a forgalom változásáról, kérhetnek telefonos beszélgetést, egy vészkapcsoló segítségével jelezhetik, ha megtámadták őket, diszpécser kezdeményezhet telefonos összeköttetést a járművezetővel, külön szólhat az utastéri vagy a fülkében lévő hangszórón keresztül is. 10 csatornát használnak föl, amelyből 1 jelző-, 4 adat- és 5 beszéd csatorna. A diszpécserek így csaknem valós idejű adatokkal dolgoznak. Ha egy jármű a menetrendtől több, mint 1 perccel eltér, a vezető AVM panelján megjelenik egy K (késik) vagy S (siet) betű. Az AVM 690 darab járműbe van beszerelve (2001-ben még ez a szám 470 volt); a 40 darab Siemens Combino villamos irányításával összefüggő feladatokat 10 munkaállomás között osztják meg.

Nem minden járműbe építették be az AVM rendszert, a többibe az újabb, de korlátozottabb DIR (Diszpécseri Irányító Rendszer) került. Ennek a helykódoló állomásai (marker) csupán a végállomásokon és kiemelt közlekedési csomópontokban vannak elhelyezve. AVM és DIR rendszerhez összesen körülbelül 450 darab marker van a városban; napelem üzemelteti és egy cipős doboz méretű. A DIR-rel ellátott járműveken nem rögzítik az útvonalat, s 16 alközpontba küldik a járművek a jelentéseiket. Az alközpontok bérelt vonalon kommunikálnak ugyan azzal a szerverszobával, ahová az AVM rendszer jelei érkeznek, de ezeket egy másik, újabb átalakító eszköz fogadja. Ezen járművek mozgását ugyan azon diszpécserek nem tudják folyamatosan, valós időben nyomon követni, és csak half-duplex URH hírkapcsolati rendszerben működik a kommunikáció; 10 csatornából itt 2 vezérlő- és 8 beszéd csatorna. De ez is elegendő a járművek irányításához.
Egy „viszonylaton” (járat, vonal) GPS alapú nyomkövető és utastájékoztató rendszer is működik, amelyet a pécsi közlekedési vállalat épít ki és ellenőriz. Ennek legfontosabb előnye a pontosság, így a még jobb optimalizálhatóság, valamint a széles utastájékoztatási lehetőség. A 2007-ben Hagyó Miklós által kiadott stratégiából kitűnik, hogy nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a modern, több médián elérhető utastájékoztatásra, a szolgáltatás szektor az információs társadalom legnagyobb ipari szektora, s ehhez kíván csatlakozni a BKV is, a jövőben bővíteni szeretnék az ehhez hasonló szolgáltatásokat.

Felszín alatti közlekedés

Az ötödik emelet egy másik szárnyában helyezkedik el a „kék metró” (3-as vonal) irányításáért felelős csoport. Az utas forgalomban részt vevő alagút hossza 16,6 km, valamint van 15,7 km hosszú mellékvágány, amely a kocsiszínre, várakozó pályára, a másik metróvonalhoz vezet.

Felügyelet: a kb. 1.5 m X 5 m nagy kijelzőn feltüntetik a teljes vonalat; a piros csík a szerelvényt jelzi, a fehér csík azt a vonalszakaszt, amit az adott szerelvény számára lefoglaltak. A reggeli csúcsidőben 31, a délutániban 27 vonat közlekedik és 2 mindig tartalékban van. Teljes kihasználtsággal biztonságosan 90 másodpercenként követhetnék egymást a vonatok, de jelenleg ekkora kapacitásra nincs szükség, 120 másodpercenként van csúcsidőben. A vonatok maximális sebessége 80 km/h, de a gyakori megállások miatt 60-65 km/h-nál gyorsabban nem szoktak haladni. A csoport rádiós telefonon tartja a kapcsolatot a vonat vezetőivel, s számos biztonsági berendezés és protokoll működik.

Az AVR (Automatikus Vonalvezető Rendszer) is kiépítésre került ezen a viszonylaton, amely egy vezetéken a sín mellett viszi az adatokat a jármű és az irányító között; ha megszűnik a jel, a vonaton található készülék megállítja a szerelvényt. Három üzemmódja van: Automatikus-, CMC-, Kézi üzemmód. Az Automatikus üzem esetén az AVR utasítja a vonat vezetőjét, hogy mikor induljon egy állomásról, milyen sebességgel haladjon; ha a vezető eltér az előírásoktól, akkor a rendszer bekapcsolja a féket és megállítja a szerelvényt. CMC üzem esetén több szabadságot biztosít a vezetőknek; csupán arra figyel, hogy a vezető jelezzen, mielőtt elindul egy állomásról és hogy ne haladjon bele piros jelzésbe. A kézi üzem esetén visszafogja a sebességet 40 km/h-ra, s mindent a járművezetőnek kell végeznie; különleges műveleteknél alkalmazzák.
A kettes vonal, a piros metró felújítás alatt van, egyes biztonsági és irányítási berendezési elmaradottabbak voltak, annak a központja a Deák térről ide fog költözni. Az új központot a Siemens cég építi, s modern számítástechnikai eszközökkel látják el. Számos kamerán keresztül figyelhetik majd az állomásokat (ez már működik is és tesztelés fázisában van), így csökkenthetik az egyes állomásokon tartózkodó peronőrök számát, és jobb optimalizálásra lesz majd lehetőség. A járművek aktuális helyzetét, számukra lefoglalt pályát mutató panel is szép, jól látható digitális monitorokkal lesz majd megoldva. A vonalhossz 10,5 km oda és ugyan ennyi vissza, 11,1 km hosszú mellékvágánnyal.
A Millenniumi Földalatti Vasút (MILLFAV) vonalának hossza 4,2 km oda és ugyan annyi vissza, plusz 2,4 km mellékvágány, de ez nem tartozik a Kálvin téri központ alá.

A kék metró 8, a piros 6 kocsival jár. A négyes metró négy kocsival fog közlekedni, korszerű lesz az irányítása és a pálya-biztonsági eszközei is; az előrejelzések szerint, az első években még kevésbé lesz a kapacitása kihasználva, mint a jelenlegi vonalaké.

Egyéb irányítási feladatok

A hatodik emeleten a felsőbb szintű forgalomirányítás folyik, amely szervezetileg is elkülönül. A városban elhelyezett 159 kamerával, 9 mozgó gépkocsival figyelik a forgalom változásait; vizsgálják a forgalmi eseményeket (miért következik be a dugó, baleset, anyagi vonzatai...), szükség esetén gondoskodnak a járművek átcsoportosításáról, pótlásáról. A FORTE nevű programot használják. A megállókban és a város különböző pontjain elhelyezett hangosbeszélőket innen üzemeltetik, itt fogadják az utasok panaszait. Télen az utak tisztítását is innen koordinálják egy pót-állomásról.

Egyéb tervek

A hírek szóltak róla, hogy SMS alapú jegyvásárlást is terveznek valamikor bevezetni. Ennek az lenne a lényege, hogy bármikor – éjjel is – bárhonnan lehetne jegyet vásárolni; ha az embernek hirtelen, nem tervezett módon kell buszra szállnia, akkor is vásárolhat jegyet. Kényelmesebb, ha nem kell egy esetleg távoli jegypénztárba eljutni a felszállás előtt. Ha sokan választják ezt a formát, akkor kevesebb jegypénztárat kell fenntartani. Elhelyeznének olyan jegyautomatákat is, amelyeknél bankkártyával lehet fizetni a jegyekért (24 darab már van próbaüzemben jelenleg is). Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes által kiadott stratégiából kiderül, hogy 2008-2009. években kezdik majd kidolgozni a chip-kártyával való fizetés lehetőségét (e-Ticketing), amelynek lényege, hogy így már megoldható olyan díjazás is, hogy csak a megtett út szerint fizessen a fogyasztó. Felmerült, hogy majd Interneten keresztül is lehetne jegyvásárlást biztosítani. A chip-kártyával utazóknak jobban személyre szabott bérletet is lehetne kínálni. Ilyen rendszerrel jobban fel lehetne mérni az úti célokat, s úgy lehetne alakítani a járatokat, hogy az utazó közönség minél kevesebb átszállással jusson el a kívánt célokhoz. Szolgáltatások bővítése nevében részletesebb utastájékoztatást kívánnak bevezetni. Bővíteni szeretnék a megállókban olvasható információkat, Internetre is feltennék a járművek aktuális helyzetét, ahol valós időben nézhetnék azt meg. Valamint SMS-ben is lekérhető lesz majd a járművek aktuális pozíciója, van-e még hely rajta, lehet majd előfizetni késésekről való jelentésekre... A stratégiát arra építi a városvezetés, hogy a fő terhet a kötöttpályás járművek fogják viselni, s leépítenék a buszjáratokat; a mi buszparkunk a legöregebb Európában a Benchmark szerint, de ennek ellenére a budapesti tömegközlekedés még a jobbak között van (férőhely, autóbuszszám szempontjából). Úgy látják, hogy egyre népszerűbb a kombinált bérlet, így azt tervezik, hogy jobban összehangolnák a volán társaságok és a BKV Zrt. járatait, jobb feladat megosztást szeretnének a cégek között, az e-Ticketing 2010-2011.-es évben a volán társaságokra is kiterjedhet. Abban is reménykednek, hogy a nagyobb fokú informatizálással még jobban kihasználják majd az emberi- és eszköz erőforrásokat, s megszüntethetik így a felesleges tartalékokat, valamint fölösleges párhuzamokra derülne fény... Ennek szellemében töröltek el január elsejétől néhány jegy és bérlet fajtát; az emberek nehezen igazodtak el a sok típuson. A szigorúbb jegyellenőrzéssel, magasabb büntetésekkel és a szélesebb szolgáltatásokkal pedig a bevételi oldalt tudnák növelni. Fel kívánnak állítani egy új kategorizáló rendszert is, amelybe besorolnák az egyes járatokat és megállókat minőség szerint - „közszolgáltatás minősége” mutatószám; s ez reményeik szerint versenyt teremtene a megállók és járatok között, ami fejlődést hoz maga után.

A közlekedési dugók megszüntetésére a néhány év múlva leköszönő főpolgármester kijelentette, hogy szeretne kapukat felállítani utolsó intézkedéseként, hogy fizetőssé tegye a városba való bejövetelt. Így csak az jönne a városba, akinek feltétlenül szükséges, illetve a politikai ellenzék szerint az, aki elég gazdag, hogy meg tudja fizetni. Azt reméli ettől, hogy többen választják a tömegközlekedést. A választási programjában a főpolgármester úr a gyalogos forgalmat helyezte a prioritások élére, s utána következett a tömegközlekedés és a bicikli út; ez a magas prioritás is mutatja, hogy a milyen fontos ez a terület.

Továbbiak

Ez csupán az egyik központ kicsit hanyag bemutatása volt; talán látható a feladat komplexitása. Rengeteg adminisztratív, és kézzel végzendő tevékenységgel is jár mindez a tervezés és a szervezés. A folyamatos karbantartás, optimalizálás, modernizálás és tesztelés terhe mellett. Remélem, hogy így jobban tudja az olvasó értékelni a vállalat dolgozóinak munkáját.
Aki a történeti szemlélet híve – mint én is – az biztosan értékel további információkat a múltról és a közlekedés fejlődéséről; A Deák tér alatt az egyik 1955-óta nem használt alagútban kialakításra került egy kis múzeum, amely többek között a Millenniumi Földalatti Vasút korai kocsijainak állít emléket. Közterületen egyébként lefényképezhetőek a járművek, de a járműbelsőről és üzemi területről csak engedéllyel. A Közlekedési Múzeumhoz tartozik a városi közlekedésről szóló állandó kiállítás, amely szintén érdekes lehet (+ Szentendrei HÉV állomása mellett).

itport.hu (Háttér rovat), 2008 január 31.
--------------------------------------------------------------------------------
Minden, ami informatika

Stratégiaváltásra készül a Gábor Dénes Főiskola. Az eddigi tizenöt év alatt beiratkozott hatvanezer hallgatóból kilencezren szereztek diplomát. A végzettek elhelyezkedési statisztikája 95 százalékos.

Zárda Sarolta: Ha valaki megbízható rendszergazdát keres, nyugodtan jöjjön az állásbörzénkre.
 
Pontosan szeretnénk pozicionálni helyzetünket a felsőoktatás palettáján - mondja Zárda Sarolta, jelenleg általános rektorhelyettes, szeptember 1-jétől pedig a Gábor Dénes Főiskola rektora. - Iskolánk vegyes megítélése annak köszönhető, hogy úttörő volt a kilencvenes évek elején nyitott bemeneti rendszerű magán-felsőoktatási formájával. Újdonságnak számított, hogy felvételi nélkül be lehet kerülni egy főiskolára. Akinek érettségije volt, azt felvettük. Nem számított, mikor érettségizett, és hol lakik.
Az eltelt tizenöt év alatt a felsőoktatási helyek száma ugrásszerűen - a kilencvenes évek ötszörösére - növekedett, miközben a potenciális hallgatói létszám csökkent a demográfiai hullámvölgy miatt. 1997-től az állami intézmények is vehetnek fel költségtérítéses hallgatókat, és létrejött még tíz magán-felsőoktatási intézmény.
Szeretném a kommunikációnkban egyértelművé tenni, hogy milyen hallgatókat igényelhet tőlünk a munkaerőpiac - mondja Zárda Sarolta. - Ha valakinek kutatóra vagy programfejlesztőre van szüksége, azt ne várja tőlünk. Ha viszont megbízható rendszergazdát keres, akkor nyugodtan jöjjön az állásbörzénkre.
A Gábor Dénes Főiskola célja, hogy megbízható, gyakorlatorientált hallgatókat bocsáthasson ki, annak ellenére, hogy az úgynevezett bolognai képzés első szakasza - BSc - az elméleti alapok megszerzésére koncentrál. A fakultatív tárgyak közé felvehetők számítástechnika tanfolyamok, a Cisco Academia és a Microsoft mérnöki tanfolyam, melyre, ha az ember önállóan jelentkezik, annyiba kerül, mint a főiskola féléves tandíja.
Az informatikai munkaerőpiac réseinek megfelelő specializált képzés kialakítására törekszenek. Automatizáláshoz értő szakembereket, rendszerszervezőket, szolgáltatás-menedzsereket próbálnak képezni.

Mesterképzésre jogot adó MSc-akkreditációja nincs a főiskolának - folytatja a rektor -, de partnerkapcsolatokra törekszünk olyan egyetemekkel, ahol MSc-képzés folyik, és az utolsó félévben olyan tárgyakat vehetnek fel hallgatóink, amelyek a befogadó intézménynél szűrő kritériumnak számítanak. Ezzel orientáljuk őket azok felé a helyek felé, ahol nagy eséllyel pályázhatnak mesterképzésre.

A főiskola külön hálózatot működtet, az országban tizenöt működő konzultációs központ mellett Erdélyben hét, Szlovákiában két, Szerbiában egy központ található. A nappali képzés mellett távoktatási formában is lehet tanulni az intézményben.

Aki a távtanulást választja, tanulási útmutatót kap, hogy milyen ütemben haladjon, és ha valamit nem ért, akkor tutor és mentor segítségét veheti igénybe az interneten keresztül is - magyarázza Zárda Sarolta. - Epochális a képzés, azaz nem párhuzamosan tanítjuk a tárgyakat, hanem egymás után. Három hét matematikát, egy hónap programozást két hét közgazdaságtan követ. Mihelyt lezárul egy témakör, azonnal lehet vizsgázni. A tankönyvekhez példatárak, vizsgaadatbank, gyakorló feladatok, az előadásról DVD-n közzétett videofelvétel tartozik. Ezzel az önálló tanulás elsajátításában nyújtunk segítséget hallgatóinknak.

Népszabadság, 2007 július 27.
--------------------------------------------------------------------------------
Socrates-díjat kapott a Gábor Dénes Főiskola

Az erről szóló PC World 2007. januári számában megjelent cikket itt olvashatja.

GDF cikk, PCWorld 2007. január
--------------------------------------------------------------------------------
Új távoktatási forma a GDF-en

Jobban tanulnak az eLearning-es hallgatók
A Gábor Dénes Főiskola a hazai felsőoktatási intézmények közül az elsők között kínált távoktatást a hallgatóinak. Az eLearning bevezetésében ugyancsak az élen jár: harmadik éve működteti az internetes távoktatást segítő ILIAS keretrendszert. A tavalyi kísérleti év után szeptembertől az alapképzésben résztvevő elsőéves hallgatók már mind ezzel a módszerrel tanulnak.

Az eLearninget, a távoktatás egyik eszközét, a korábban kialakult és a gyakorlatban bevált módszertant beépítették az elektronikus tananyagot használó oktatásba.
Ezt a módszert fokozatosan vezették be a főiskolán. Először csak kutatásokat folytattak a fejlesztéssel kapcsolatban, majd 2004 őszén háttérszolgáltatásként indították el az ILIAS-t. A következő tanévben már kísérleti csoportokat indítottak körülbelül negyven fővel. Esetükben a tanulás és oktatás folyamata teljességgel eLearning-es módszerekkel történt. Ezeknél a csoportoknál a tanulmányi eredmények feltűnően jobbak, kevesebb a lemorzsolódás, a hallgatók sokkal nagyobb arányban vizsgáznak és teljesítik a tanulmányi követelményeket.
A mostani tanévben, az alapképzésben résztvevő elsőéves budapesti hallgatók jelentős hányada jól megtanulta a rendszer használatát és többségük szinte mindennap az ILIAS-szal tanulnak. Akik lemaradnak, vagy késlekednek, a mentorok felveszik velük a kapcsolatot.

Minden új rendszer bevezetésének kulcsa, hogy a szervezet miként fogadja el a változásokat. A módszertani újítást a hallgatók jól fogadták. Megváltozott a közeg. Ez a korosztály tökéletesen használja az internetet. A GDF-en az oktatók körében is magasabb a módszer elfogadottsága az országos átlagnál, mert informatikát tanít az oktatók többsége.

Ha komolyan gondoljuk az élethosszig tartó tanulásra való felkészülést, és ha figyelembe vesszük a fejlett európai országok tapasztalatait, a mostani hallgatóknak három-öt alkalommal kell majd várhatóan megújítani szakismereteiket. Ez olyan nagy mennyiségű és minőségű képzési igényt jelent, amelyet csak a hagyományos, tanteremben folyó képzési formákkal nem tud kiszolgálni a felsőoktatás.

A cikk teljes terjedelemben
a Könyvhét, 2006. novemberi számában olvasható
--------------------------------------------------------------------------------
hirado.hu, 2006.november 2.

A Noreg Kft. és a Gábor Dénes Főiskola együttműködési megállapodást kötött, így az ez évben indult BSc (Bachelor of Science) képzés keretében, a mérnök informatikus szakon az "Informatikai rendszerek biztonsága és üzemeltetése" sáv 2008/2009-es tanévvel kezdődő beindítását a Noreg Kft., az információbiztonsági technológiák egyik hazai szakértője támogatja. Az együttműködés révén az elméleti képzésen túl a diákok gyakorlati lehetőséghez is juthatnak, részt vehetnek kutatás-fejlesztés projektekben és a Noreg Kft. gyakorlati lehetőséget is biztosít a hallgatók részére.

"Főiskolánk erőssége, hogy hallgatóinkat korszerű információkhoz és tudáshoz juttatjuk, valamint a tanulási folyamatot személyre szabottan támogatjuk, menedzseljük" - mondta Dr. Hullám István a Gábor Dénes Főiskola tudományos rektor-helyettese. "A BSc képzésben a mérnök informatikus szak iránti munkaerő-piaci igény markánsan megjelenik mind a munkáltatói, mind a hallgatói oldalon. A Noreg Kft. támogatásával a hallgatók nem csak alapos elméleti tudást, hanem gyakorlati tapasztalatot is szerezhetnek, amely növeli diákjaink elhelyezkedési esélyeit " - tette hozzá Hullám István.

"Az informatikai biztonság problémáit és megoldásait értő és a gyakorlatban alkalmazni is tudó mérnökök iránt egyre nagyobb a kereslet. Az "Informatikai rendszerek biztonsága és üzemeltetése" sávon a hallgatók részére nemzetközi szabványokon és ajánlásokon, valamint saját kutatásainkon alapuló ismeretek kívánunk adni, de ennek a legjobb gyakorlattal is összhangban kell lennie" - mondta Muha Lajos főiskolai docens, a szakirány vezetője.

Az együttműködés értelmében a cég már idén részt vesz a végleges tananyag kialakításában, a jövőben pedig a két intézmény közösen dolgozza ki a jegyzeteket, és egyeztetnek más biztonsági témájú képzésekben is. A Noreg Kft. segédeszközöket, főleg szoftvereket biztosít a Főiskola számára, emellett aktívan részt vesz az oktatásban és a gyakorlati képzésben. A mérnök informatikus szak hallgatói hálózati biztonságra vonatkozó szakdolgozati témákban konzulensként is választhatják a Noreg Kft. munkatársait. A két intézmény a jövőben az informatikai biztonság - különösen a hálózatok biztonságának területén - a kutatás-fejlesztés tevékenységüket is egyeztetik és összehangolják.

"Munkatársaink örömmel fogadták, hogy részt vehetnek a jövő biztonsági szakembereinek képzésében, hiszen az információbiztonság napjaink egyik legnagyobb informatikai kihívása" - mondta dr. Kőrös Zsolt a Noreg Kft. ügyvezető igazgatója. "Az információbiztonsági szakemberképzés igényét a Gábor Dénes Főiskola is felismerte, és már megtette a szükséges lépéseket, hogy oktatási struktúrájába beépítse. Szívesen állunk rendelkezésükre, hogy diákjaikkal megosszuk szakmai tapasztalatainkat, és az oktatáshoz további segítséget (például szoftvereket) is biztosítunk az intézmény számára, amelyekkel az információbiztonság iránt érdeklődő hallgatók elméleti tudásukat a gyakorlatban is továbbfejleszthetik" - tette hozzá Kőrös Zsolt.

A Felsőoktatási Törvénynek megfelelően ettől az évtől a Gábor Dénes Főiskolán is a kétciklusú képzési rendszer szerinti alapképzési szakokon indul az oktatás. A képzés első, BSc ciklusában a hallgatók elméleti ismeretanyaggal jól megalapozott gyakorlatorientált képzést kapnak. Ezzel a képzéssel már önmagában is megállják helyüket a munkaerőpiacon, de az MSc (Master of Science) szakokon is folytathatják tanulmányaikat. A Noreg Kft. által támogatott képzésben a BSc ciklus hallgatói részesülhetnek.
--------------------------------------------------------------------------------
Computer Panoráma 2006. október

A Computer Panoráma 2006. októberi számában többek között arról kérdeztek meg néhány személyzeti tanácsadót, hogy mely egyetemek és főiskolák diplomáit tartják a legjobbaknak a munkaadók. E cikkből idézünk az alábbiakban.
(Hamarosan közzétesszük honlapunkon a mintegy 7000 végzett hallgatónkat foglalkoztató cégek körében végzett felmérés eredményeit.)

"Meg kell adni mindenkinek az esélyt, és elsősorban az azonnal lehívható tudás alapján dönteni” – mondja Turmezey Luca HR tanácsadó.
"...sok tehetség is itt diplomázik. A Microsoft például évente kiválaszt területenként tíz úgynevezett MVP-t. Ez a cím a „legértékesebb szakértő”-t takarja. SQL területen néhány évvel ezelőtt egy GDF-es hallgató kapta meg ezt a címet. Azt kell erről tudni, hogy aki MVP, az végső esetben akkor is megoldja a problémát."
--------------------------------------------------------------------------------
HVG a 2006/2. január

A HVG a 2006/2. januári, Diploma 2006. c. különszámában közzétett egyedülálló felmérésben rangsorolt 49 hazai felsőoktatási intézményt, ezen belül 28 főiskolát.
Ebből idézünk most néhány, a főiskolánkkal kapcsolatos megállapítást.

Az oktatók tudásátadási képességének legfontosabb mutatója, a tudományos tevékenység terén főiskolánk a 3. helyen, a főiskolák között 1. helyen szerepel.
 
Az oktatásba, a mindenkor naprakész szakmai ismeretek tananyagba forgatása érdekében a kutatásra, fejlesztésre (K+F) kiemelt figyelmet fordítunk. Ez a törekvés tükröződik a rangsorban, az oktatói tudományos publikációk terén elért 3., főiskolák között 1. helyünkben, valamint a kirívóan legalacsonyabb 2,47 %-os állami támogatás mellett a K+F bevételek szempontjából elért 2., főiskolák között 1. helyezésünk.
 
Kiváló oktatási infrastruktúránk az összehasonlításban, az egy hallgatóra jutó számítógép alapján az 5. helyen áll a nagy állami egyetemeket is felsorakoztató összesített rangsorban, a főiskolák között pedig a legjobb.
 
Az intézményi tudományos rangú oktatók száma alapján a főiskolák között a 12. helyet foglaljuk el.
 
Az intézményi oktatók összes jellemzőjének (tudományos címek, több nyelvvizsgával rendelkező oktatók aránya, a tudományos publikációk száma, az egy oktatóra jutó hallgatók száma) összehasonlításában a főiskolák közül a 7. helyet foglaljuk el.
 
Főiskolánk a vizsgált 8 minőségmutató összesített rangsorában a főiskolák között a 11. helyen áll.
Idézet egy továbbtanulás előtt álló fiatalember édesanyjának leveléből:

„…akárhogy is döntünk a szakválasztáskor, az biztos, hogy az Önök Főiskoláját jelöljük meg első helyen.
A mai világban egyáltalán nem természetes, hogy valakinek a sorsát ennyire figyelemmel kísérik, segítik. Amennyiben sikerül a felvételi, fiunknak sem, de nekünk szülőnek sem mindegy, hogy olyan környezetben tanul, ahol csak egy "nyűgnek " tekintik a problémáját vagy valóban segítőkészen, támogatva állnak mellé.
Bárhogy is alakul, én biztos, hogy mindenkinek javasolni fogom Önöket, mint valóban diákcentrikus főiskolát.” (Bognár Györgyné 2006. 02.01.)